Kinga&Fecó eljegyzése

Kedves Olvasóim!

2017-re volt pár fogadalmam, az egyik, hogy megtanulok sminkelni.

Nos voltam smink tanfolyamon is több héten keresztül ezzel kapcsolatban, ahol az anyagokról és ecsetek használatáról tanultam egy kicsikét, őszinte leszek, annak ellenére, hogy nagyon, de tényleg nagyon ritkán sminkelem magam, egész jól megy, pedig nagyon ritkán vállalok el ilyet, inkább a kedves és ügyes sminkes lányokkal dolgozom együtt, és ez így is fog maradni. 🙂

Volt aki megkérdezte, hogy miért nem akarok ebbe jobban beletanulni?

Nos a válaszom roppant egyszerű: 🙂 a családom és a fotózás a szerelmem, ez a két dolog teszi ki az életemet, és ezekben próbálok folyamatosan fejlődni, a gyermekeimmel és férjemmel beszélgetni, játszani, nevetni vagy épp vitázni 🙂 vagy a munkámmal kapcsolatban újat tanulni, újat tapasztalni, így másra már nem lenne időm, és az én mottóm az az, hogy amit csinálunk azt 100%-an tegyük minden odaadással, és akkor szeretni fogod a végeredményt. És ez szerintem az élet szinte minden területére igaz.

Ebben az évben eddig a legtöbbet kismamát fotóztam, majd családi és baba, újszülött baba, keresztelőket és portrékat fotóztam. Azt hiszem május körül voltam egy esküvői workshop-on Horvátországban, mert szeretném azt is professzionális szinten végezni, ez egy másik fogadalmam volt erre az évre. 🙂 Eddig 3/2 a fogadalom még egy van, de az lehet jövőre húzódik a rövid idő miatt.

A ws-en jót pihentem, ami nagyon rám fért, nagyon kedves és barátságos és tehetséges fotós kollégákkal találkoztam, és egy kicsit beleláttam ebbe az irányba is, és meghozta a kedvemet hozzá.
Persze mint mindennel kapcsolatban, akkor leszünk ügyesek, és egyre jobbak, ha a gyakorlatban ezt gyakoroljuk. Így voltam már azóta esküvőt fotózni, hát sajnos az első olyan rossz élmény volt nekem, hogy a mai napig ha rá gondolok, rossz érzés fog el, sajnos komoly verekedésnek voltam szemtanúja, amit mélységesen elítélek és nem értem a mai napig, hogy egy ilyen szép napot, hogy lehet ilyen butasággal elrontani, itt egy kicsikét megijedtem, de több esküvői fotós kolléga megnyugtatott, hogy ez egyáltalán nem jellemző. Ezután volt egy felkérés, de annyira friss volt az előtte levő esküvő, hogy nem vállaltam el, mert úgy éreztem, hogy az előző  'árnyékot'  vetne rá, és ezt nem tehetem meg az ifjú párral.
És aztán eltelt pár hónap, és a nyár elején kaptam egy újabb felkérést, amit úgy gondoltam, már jó érzéssel és bizalommal tudok fogadni, és teljes odaadással végre tudom hajtani...

És így Kinga és Fecó esküvőjét elvállaltam. Tőlem kaptak egy kis ajándékot és szeptemberben egy jegyes fotózást találtam ki a számukra ami meglepi volt nekik, hogy már itt egy kicsit együtt dolgozzunk és hangolódjunk a fotózásra, ismerjem egy kicsit őket, hogy milyenek és természetesen itt is átbeszéltük az esküvőt. Kingát kisminkeltem még a fotózás előtt és az is nagyon jól sikerült. 🙂 Jól éreztük magunkat, nagyon hasznos pár óra volt és végre egy kicsit a szabadban is fotózhattam, amire ritkán van lehetőségem, pedig nagyon szeretem. A helyszín a Liget volt. Itt már az ősz kúszott be az életünkbe, de szerencsére elkerültük az esőt. A jegyespár pedig duruzsolt, öröm volt őket fotózni, annyira látszik, hogy szeretik egymást, és ezt jó volt nézni, elvarázsoltak. Gyorsan eltelt az a 1,5-2 óra. És jó volt sétálni is.

Az esküvőjük nem annyira hagyományos napra esett, mert pénteki nap lett kijelölve, de még is kedves volt nekem az a nap, mert az Édesanyám szülinapja. 🙂 Milyen kicsi véletlenek.

Most búcsúzom, de az esküvőről is írok még, az is fantasztikus volt. És pár képet is mutatok. 🙂

Szeretettel:
Gyöngyi

Iratkozz fel a hírlevelemre

Csatlakozz és iratkozz fel hírelvelemre, hogy megkapd az aktuális híreimet

Sikeresen feliratkoztál!